5 hónapja írtam ide utoljára. Ugyan az összefoglalók rendre elmaradtak, a paleot is abbahagytam, de folyamatosan adtam le a kilókat. Magamnak viszonylagos rendszerességgel azért vezettem a szekrényemre ragasztott táblázatban a méreteimet és a súlyomat. Utólag visszatekintve a folyamatra egy lépcsőzetes trend rajzolódik ki: 1-2 kg fogyás, majd stagnálás váltakozva. Mint egy elnyújtott lépcső.
Március végén még 54 kg voltam. Május közepén már csak 52, június elején 51 és most 49-50 körül mozgok. Ehhez a gyors ütemhez nagyban hozzájárult egy valószínűleg vírusos fertőzés, ami nehezen akar elmúlni. Nem jó módja a fogyásnak, mert rémisztő és kedélyrontó. Mellbőségben, fenékben és combban már elértem az áhított céltartományt. A felkar kb 1 cm híján, derék és has 2 cm híján, és a csípő kb 4 cm híján megvan. Bár ezek az adatok az 51 kilós testsúlyhoz lettek mérve, szóval azóta talán az összeset elértem. (igen, most nincs kedvem megmérni :P).
Ha úgy tekintem, hogy nagyjából júliusban kezdtem el hízni, ami kb szeptemberig tartott, és most, júlihoz közel sikerült visszaszereznem a régi alakom, közel egy évig tartott a fogyás. Pedig kezdetben milyen naivan azt gondoltam, hogy akár egy hónap alatt is sikerül megszabadulnom a súlyfeleslegtől. Hülyeség, nem is szabad ilyen gyorsan fogyni. Ezzel a tempóval nekem sikerült feszes bőrűnek maradnom. Sport nélkül is. (Ugyanis valamikor november környékén begyulladt a térdem porckopás miatt, és gyógytornán kívül nem nagyon végeztem semmi kifejezett testmozgást.)
Utólag is úgy látom, ez az amerikai ételekben található növekedési hormonok meg miegymás következménye volt, amit a fogyás üteme is igazolt számomra. Nagyon örülök, hogy végre a régi alakom néz vissza rám a tükörből, és hogy a strandon sem jönnék zavarba - ha mennék. :D